Milyen táplálék befogadására alkalmas a kutyák emésztőrendszere?   

Az emésztés az a folyamat, amelynek során az ember vagy állat emésztőrendszere a táplálékot lebontja és a szervezet számára hasznos anyagokká alakítja.

A mai modern világban élő kutyák többsége az igényeinek megfelelő táplálékot kap, viszont gyakran előfordul, hogy ez az étrend emberi fogyasztásra szánt táplálékkal kerül kiegészítésre. Vajon a kutyák emésztőrendszere fel van erre készülve? Alapvetően úgy tűnik, hogy a kutyák bármit megehetnek, ugyanakkor hosszabb ideig tartó kitettség után különböző máj- vagy veseproblémák lépnek fel, amelyeket nem hozunk szoros összefüggésbe az addigi nem megfelelő táplálással.

Hogyan épül fel a kutyák emésztőrendszere?

A kutyák emésztőrendszere elsősorban a hús fogyasztásához alkalmazkodott. Az emésztőrendszer a szájüreggel kezdődik, majd a nyelőcső, gyomor, vékonybél és vastagbél traktusokban folytatódik.

Felnőtt korban minden egészséges kutyának azonos számú és típusú foga van, összesen 42 (12 metszőfog, 4 szemfog, 16 kisőrlő és 10 nagyőrlő).

Az emésztőrendszerben a nyelőcső után következik a gyomor. A gyomor belső fala erősen redőzött, ami a szájüregből érkező falatokat keveri a gyomorban lévő enzimekkel (pl. pepszin). A gyomorból továbbított táplálék a vékonybélbe jut, ahol nagy mennyiségű enzim szabadul fel, amelyek a táplálék kémiai emésztését végzik.

A megfelelő szinten lebontott táplálóanyagok felszívódásának fő helye a vékonybél. A vastagbélben is történik lebontás és felszívódás, de már nem ilyen mértékben.

A kutya húsevő vagy mindenevő állat?

A kutya fakultatív húsevő természetét több tényező is alakította:

A kutya beleinek hossza nagyon rövid, mindössze 1,8-4,8 méter. A mindenevő állatoknak vagy embernek ezzel ellentétben a belek hossza 5 és 7 méter között változik.

A kutya fogazata húsevőkre jellemző. A szemfogak készen állnak az étel eltépésére, tarajos zápfogaik pedig néhány harapással csökkentik a falatok méretét.

A húsevő állatok bélflórája eltér a növényevő vagy mindenevő állatok bélflórájától. A bélflóra más egyéb funkciók mellett a szénhidrátok fermentációját is segíti. Kutyák esetében ennek a fermentációnak gyenge a hatékonysága, ezért kutyák számára a megfelelő emészthetőség elérése érdekében elengedhetetlen a szénhidrátok előzetes feltárása, hőkezelése.

Ha a kutya nem mindenevő, akkor miért képes mégis megemészteni egyes növényi eredetű táplálóanyagokat? A magyarázathoz meg kell értenünk, mi az epigenetika. Az epigenetika a környezetnek az élőlények genetikai információira gyakorolt hatása. A kutya őse, a farkas fakultatív húsevő. A kutya háziasítása több mint 10 000 évvel ezelőtt kezdődött, ennek során az emberi táplálék maradványaival táplálkozott. A túlélés érdekében a kutyának még változatosabb táplálékokat kellett fogyasztania, így bizonyos növényi eredetű táplálóanyagok lebontásáért felelős enzimek szintézisével is alkalmazkodott. Emiatt a kutya nem mindenevő és nem obligát (szigorúan) húsevő, hanem fakultatív húsevőnek tekinthető.

Az alábbi táblázatban a kutyák számára nem megfelelő ételeket foglaltuk össze:

Forrás: Gosbi